“Millenials” – Mihez kezdjünk “ezekkel a mai fiatalokkal”?

“Millenials” – Mihez kezdjünk “ezekkel a mai fiatalokkal”?
“A generáció olyan személyek csoportja, akik azonos történelmi időn és téren osztoznak, mely kollektív személyiséget biztosít nekik.”

Neil Howe és William Strauss szerzőpáros 1991-ben megjelent, ‘Generations’ (Generációk) című könyve a generációelmélet egyik alapjának tekinthető. E műben a következő meghatározást olvashatjuk: “A generáció olyan személyek csoportja, akik azonos történelmi időn és téren osztoznak, mely kollektív személyiséget biztosít nekik.”

Howe és Strauss elmélete szerint a körülöttünk és az életünkben zajló események nagyban befolyásolják azt, hogy kivé válunk. Az pedig, hogy az adott esemény miképp befolyásol bennünket, nagyban függ attól, hogy mennyi idősek vagyunk, amikor az megtörténik. A hasonló tapasztalatok által formált személyek gyakran hasonló kollektív személyiséget és életútvonalat alakítanak ki. Így jönnek létre a generációk. Egy-egy ilyen csoportot a közös emlékek mellett az életükben kapott leckék, a különböző hiedelmek, szokások is összetartják, illetve mindezek hatására hasonló lesz a világképük, a gondolkodásuk, a vágyaik és a motivációik is.

Napjaink munkaerőpiacán három különböző generáció van jelen egymás mellett: a hamarosan nyugdíjba vonuló ‘baby boom’ generáció, a pályájuk csúcsán lévő X-generáció, valamint a közelmúltban, illetve közeljövőben munkába lépő Y-generáció. A magyar állapotokról a KSH adatai alapján a generációk számának és arányának jelenlegi száma mellett, a jövőre vonatkozó prognózisok állítására is kísérletet tehetünk. Ezeket az adatokat a következő táblázatok mutatják:

A 20-69 év közötti népesség generációs megoszlása 2015-ben:

Generáció

Népességszám

Százalékos megoszlás

Baby boom

2 539 234

38,2%

X

2 243 418

33,8%

Y

1 862 618

28,0%

Összesen:

6 645 270

100,0%

A 20-69 év közötti népesség generációs megoszlása 2025-ben:

Generáció

Népességszám

Százalékos megoszlás

Baby boom

491 514

7,7%

X

2 459 870

38,6%

Y

2 467 026

38,8%

Z

949 570

14,9%

Összesen

6 367 980

100,0%

A 20-69 év közötti népesség generációs megoszlása 2050-ben:

Generáció

Népességszám

Százalékos megoszlás

Y

1 564 523

33,0%

Z

1 407 367

29,7%

alfa

914 693

19,3%

béta

851 487

18,0%

Összesen

4 738 070

100,0%

Az adatok alapján azt láthatjuk, hogy a “baby boom” generáció 2030-ra gyakorlatilag kilép a munkaerőpiacról, amit nagyjából 10 évre rá, az X generáció kilépése fog követni. A munkaerőpiaci előrejelzések szerint 2025-re már több, mint 75%-os lesz az Y-generáció jelenléte.Ennek a nemzedéknek mélyebb megismerése ezért válik különösen fontossá.

Az Y, vagy másnéven az ezredfordulós (“millenials”) generációhoz az 1985 és 1995-ös évek között született, ma 25-35 éveseket soroljuk.

Mi jellemző rájuk?

  • Rendkívül gyorsan – a korábbi generációknál kétszer gyorsabban - tanulnak bele az új technológák használatába.

  • Tudásuk nagy részét tantermen kívül szerzik meg. Ennek megfelelően magasabbra értékelik a hasznos tudást, mint a végzettséget igazoló okiratokat.

  • Türelmetlenek – ahhoz szoktak hozzá, hogy nem kell várniuk semmire, mivel bármilyen kérdésre vagy problémára azonnali megoldást kapnak az interneten keresztül.

  • Hamar elsajátították a “multitasking” képességét.

  • Fontos számukra az egyéniség szerepe és a személyre szabhatóság.

  • Sikerorientáltak, karrierre vágynak és ennek érdekében elkötelezettek az önfejlesztés iránt .

  • Nagyobb valószínűséggel alkalmazzák a korábbiaktól eltérő munkavégzési módokat (például távmunka, home-office, stb.).

Mit jelent mindez a képzésre – fejlesztésre nézve?

A kulcs az Y-generáció és a technológia közötti szoros kapcsolatban rejlik. Az e-tanulási környezet, különös tekintettel a microlearning-re, képes megfelelően kielégíteni a tanulással kapcsolatos igényeiket és vágyaikat. Mutatjuk, hogy hogyan!

1. Rugalmasság és személyre szabhatóság

Egy olyan generáció, ami a technológiával nőtt fel, ismeri annak végtelen lehetőségeit, éppen ezért elavultnak és indokolatlannak tartja, hogy valamihez fizikailag is jelen kelljen lennie. A PWC egyik felmérése szerint a generáció csupán 6%-a értékeli pozitívan a tantermi tanulást.

Számukra rendkívül vonzó a rugalmasság és annak a lehetősége, hogy önállóan dönthessenek arról, hogy mikor és hogyan végzik el a feladataikat. A microlearning kétféleképpen ad lehetőséget ezekre. Egyrészt a szükséges információt több eszközön keresztül is elérhetővé teszi, így a tanuló akkor és ott használhatja, amikor csak akarja. A rövid modulokra bontott tartalomnak köszönhetően pedig a tanulás módja is az egyénre van bízva: a saját tempójában és a saját igényei szerint haladhat vagy akár ugrálhat az egyes anyag részek között.

2. Méret

Az információ ma jóval gyorsabban áramlik, mint korábban – az Y-generáció pedig különösen jól alkalmazkodott ahhoz, hogy sok mindent fogadjon be egyszerre. Ezt a tényt azonban helyesen kell kezelni. Az ő esetükben a hosszú bekezdéseken, akár 10-20 oldalon keresztül kifejtett tananyagok rendkívül hatástalannak fognak bizonyulni. Ezek a fiatalok SMS-méretű üzenetekben és emotikonokban kommunikálnak, legfeljebb 140 karakteres bejegyzéseken és 1-2 percnél nem hosszabb videókon keresztül kapják az információk javarészét. A hosszú szövegek helyett tehát az ilyen jellegű tartalmakat könnyebben és szívesebben fogyasztják. Érthető hát, ha tanulni is jobban szeretnének ebben formában – hatékonyan, de röviden, két meeting között, munkába menet, ebéd közben, vagy egy kávé mellett.

3. Motiváció

Az Y-generáció tagjai egy folyamatosan, rohamos tempóban változó környezetben nőttek fel. Ugyan számukra ez megszokottá vált, jól látják azt, hogy ahhoz, hogy ilyen viszonyok között érvényesülni tudjanak, az adott pillanat elvárásainak megfelelően folyamatosan újra kell hogy definiálják képességeiket. Éppen ezért nekik a képzés és fejlesztés kulcsfontosságú motivációs tényező a munka világában. A Deloitte felmérése szerint az Y-generációsok majdnem fele úgy nyilatkozott, hogy vonzóbb számára az a munkáltató, aki kiemelkedő fejlesztési lehetőségeket biztosít a dolgozói számára. Egy minden igényüknek megfelelő tanulási forma pedig jó eséllyel válhat kiemelkedővé a szemükben. A nekik kialakított képzésért cserébe hálásak és elkötelezettek lesznek, és a cég előremozdítására fogják fordítani képességeiket – azokat a különleges képességeiket, melyekre ebben a mindig változó környezetben egyre nagyobb szükség van.

A sokszor hangoztatott közvélemény, hogy “ezek a mai fiatalok lusták, elkényeztetettek és azt érzik, mindenhez joguk van”. Mivel rövidesen ők fogják uralni a munkaerőpiacot, fontos, hogy a negatív sztereotípiák helyett inkább higgyünk ebben a generációban. Ha megismerjük és megértjük gondolkodásukat, motivációikat, látjuk az erősségeiket és a bennük rejlő lehetőségeket, azokra építve erős, mindenre képes munkaerőre tehetünk szert!