A microlearning mint új alternatíva (nem csak) elearninget és gamifikációt keresőknek!

A microlearning mint új alternatíva (nem csak) elearninget és gamifikációt keresőknek!
Számos kutatás igazolja, hogy azzal, hogy a tanulói élmény kerül az oktatás középpontjába, megváltozik annak tartalma és módszertana.

A Wikipédia szócikke alapján:

Az elearning olyan, számítógépes hálózaton keresztül elérhető képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában megszervezve mind a tananyagot és a tanulói forrásokat, mind a tanító-tanuló kommunikációt, mind pedig az interaktív számítógépes oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva hozzáférhetővé teszi a tanuló számára.

Ezen belül is

Az elearning 2.0 tanulóközpontú, irregulárisan szerveződő tanulási forma, mely a tanuló autonómiáján és spontán tudáscserén alapulva már nem hierarchikus, hanem sokirányú, decentralizált, sokcsatornás; a kollaboratív tanulásra ösztönözve kibontakoztatja a tanulói kreativitást.

Az e-learning-definíció bírálata a hagyományos pedagógiai értékeket illetően különösen hangsúlyos pontokat érint:

  • újragondolandó „a tanítási-tanulási folyamat” megszervezésének a kérdésköre,

  • a tananyag egységes keretrendszerbe foglalása,

  • valamint a tananyagnak a tanuló számára hozzáférhetővé tétele, ill. kizárólagossága.

Azt kell látnunk, mint ahogy a Web 2.0sem elsősorban technológiai, hanem szemléletbeli változást jelent,ugyanez igaz az elearning 2.0-ra is.”

A microlearning a fenti definíciótár alapján mindenképpen elearning 2.0-s megoldás. Annak is egy nagyon speciális fajtája. Számos kutatás igazolja ugyanis, hogy azzal, hogy a tanulói élmény kerül az oktatás középpontjába, megváltozik annak tartalma és módszertana.

Amikor a klasszikus elarning tananyagokra gondolunk, amelyek animált figurák kisfilmjeinek tömegével oktattak éveken keresztül passzív rendszereken át, akkor feltétlenül fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a jelenlegi microlearning nagyon másról szól! Ugyanis az elearning tananyagok ott voltak a szervereken, de senki sem nézte meg őket. Egyrészt azért, mert helyhez kötötten lehetett megnézni ezeket, pont akkor, amikor dolgoztak a munkavállalók, és emiatt nem jutott rá idejük. Másrészt senki nem kérdezte meg, hogy nézik-e ezeket, csak elvárták, hogy előbb-utóbb tanulják meg az abban lévő információkat. Vagy egyszerűen csak azért nem nézték, mert hosszúak voltak ahhoz, hogy ne unják meg néhány perc alatt a kis rajzfilmes figurákat és a buborék feliratokat..

Először is a microlearning koncepciójáról kell beszélnünk ahhoz, hogy megértsük az elearning és a microlearning között lévő különbséget. Jelenleg a munkaerő-piacon kifejezetten aktív generációk közül (x, y, z és már az alfa is lassan) figyelmi koncentrációja rövid. Az y- és z-generáció esetében ez extra rövid, alig néhány másodperc (!). Ha addig nem történik valami izgalmas, már csak fél-1 percig van nyitva az a figyelmi kapu, amin keresztül bármilyen tudás vagy információ behatolhat a tudatalattiba. Itt már nincs szó direkt tanulásról (azaz nem azért nézem, hogy tanuljak), hanem nagyon sok indirekt tényező vezérli, hogy a megnézett anyagok végül a mentális kukában landolnak-e vagy részben, esetleg egészében beépülhetnek-e abba az átmeneti tárolóba, ahonnan holnap vagy esetleg azután merítenek munka közben.

Tehát leszögezhetjük, hogy itt nem csak egy elearning-anyag lerövidítéséről van szó! Hanem egy olyan csatornáról, amit a fogyasztó szívesen használ. Tehát egyrészt egyszerre kell a fogyasztó motivációja, és az hogy a leggyakrabban használt eszközén (telefon, tablet) ott legyen könnyen elérhetően a tananyag. És ami a legfontosabb: érdekes, izgalmas, kipróbálásra ösztönző, mégis tartalmas formában kell rendelkezésre állnia. Emellett könnyen emészthetőnek, egységenként is érthetőnek, de ugyanakkor logikai láncba fűzve is tartalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a munkatárs úgy érezze, hogy ez egy tananyag – nem youtube video, nem színikritika vagy a U2 legújabb albuma –, amire emlékezik is később.

A microlearning ennek a hatásnak az eléréséhez sokféle dolgot vet be. Például az ütem közepes lassításán át a filmek alatt hallható visszafogott zenéig, és annak a színésznek a mosolyáig, gesztusáig, akik a színészi szakmán túl közel fél éven át tanulták, hogyan mondják el úgy a szöveget, hogy az természetesnek hasson.

Az elearning és microlearning kapcsolatát boncolgatva találunk más közös területet is: pl. az LMS-rendszert. Az LMS egy felhőalapú tanulástámogató rendszer, ami elérhetővé teszi a hallgató számára a tananyagokat online. Ugyanakkor ez a rendszer a microlearningben jóval inkább a tanuló személyes elköteleződésre épít, az aszinkron tanár-diák humán-humán kommunikációra, azokra a támogató funkciókra, amelyek mentén a buszon félbehagyott videó megszakítás nélkül folytatható a munkahelyen, vagy azokra a közösségi funkciókra, amelyek mentén vissza lehet jelezni a tanárnak, vagy kérdéseket lehet megfogalmazni a tananyaggal kapcsolatban.

A klasszikus elearninghez képest fontos különbség az, hogy a microlearningben emberi kommunikáció történik mozgással, mimikával, interakcióval, ami sokkal természetesebbé és elfogadhatóbbá teszi a tartalmat és a tanulási helyzetet is. Gondoljunk csak arra, hogy az általános tananyagokon túl lehetőség van saját céges környezetben is forgatni tananyagokat, ahol a valós marketinges vagy könyvelő kolléga magyarázza az onboarding nála elvégzendő lépéseit; vagy a saját vállalati környezetben követheti nyomon a hallgató a mintafeladatokat arra vonatkozóan, mi lesz ezzel a feladata. Ezek segítik elő, hogy egy tananyag „ragadós”, és közvetlen, jól beépülő lehessen a dolgozó háttérmemóriájába.

A microlearning azonban nem csak tananyag kiváltására használható! Gondoljunk ezer más funkcióra, amelyek megkönnyítik akár egy frissen belépő betanítását; vagy tréningek előtt a tudás azonos szintre hozását. Vagy egy tréningen egy tudásanyagnak az előemésztését, vagy éppen hogy a tréninganyag utókövetését, ismétlését, hogy a tudásanyag hosszú távon élő maradjon. A microlearning tehát önállóan is nagyon jól használható, de része egy olyan interaktív, élő oktatási rendszernek is, amely minden időben, minden érzékszerven keresztül tudja segíteni a hallgatót abban, hogy a munkájában sikeresebb legyen.

Természetesen fontos, hogy a microlearninget így értelmezve rendelkezésre álljon az a tréneri/tanácsadói élő tudás is, ami/aki segíteni tudja a csapatot abban, hogy a videós tanulás után a megtanult ismereteket a gyakorlatban tudja kamatoztani. Tehát segítsen facilitálni azokat az un. „workshop” beszélgetéseket, ahol a tanulók behozzák egyedi napi problémáikat és megértik, hogy kell a tananyagot az ő szemszögükből értelmezni, és a gyakorlatban miben és hogy tud ez segíteni. Ehhez mi azokat a trénereket tudjuk biztosítani, akik a legjobban ismerik a tananyagokat, hiszen azokat maguk írták elméleti tudásuk és sok éves tréneri tapasztalatuk alapján.

A fentiek miatt lehet a microlearning a gamifikáció alkalmas helyettesítő terméke is a „képernyőkön át” segített élményalapú tanulásban. Ugyanakkor mindenképp kiemelendő, hogy a gamifikáció nagy testreszabási igénye, és kifejezetten drága IT fejlesztői munkaidő igénye magas, és a megcélzott felhasználói körön és időszakon kívül másra csak nehezen használható. Így az egy felhasználó tanulási idejére jutó költsége magas. Nem ritkán egy-egy tanulói anyag gamifikálása az élő tréningekkel összehasonlítva akár 10-100-szoros költségekbe is kerül (nem vitatva az indirekt tanulás miatti eredményességi mutatóiban látható hatékonyságot!). A microlearning ezzel szemben ugyanúgy a generációk által kedvelt képernyőket használva a tanulásra egy sokkal szélesebb réteghez képes szólni. A microlearning esetében inkább 10ede, 100-ada vagy töredéke lesz az a költség, ami a vállalati képzési költségkeretet terheli egy munkavállaló elvégzett kurzusai után. Nagy különbség!Ennek köszönhetően nyílik arra lehetőség, hogy olyan időszakokban is nyújthasson a vállalat képzést, amikor a költségvetés szűkösebb, vagy akár többször annyi munkavállalót is lehessen képezni egy olyan költségvetésből, ami eredetileg csak egy szűkebb kör számára volt tervezhető.

Tehát a microlearning egy sokkal gazdaságosabb, ugyanakkor mindenki számára elérhető élményalapú megoldást képes arra nyújtani, hogy a digitális platformok segítségével széles közönség tanulhasson.